1.
Doktori értekezés
2002 és 2007 között a Corvinus Egyetem
Élelmiszertudományi Karán doktori (Ph.D.) értekezés keretében
számos új perspektíva
és
pozitív eredmény született a Jódaqua gyógyvíz élettani-hatásainak,
illetve jódpótló-stratégiát segítő mivoltának vonatkozásában.
2.
Jelentős magyarországi jódhiány
Sokrétű, Magyarország valamennyi megyéjére
kiterjedő reprezentatív vizsgálatok igazolják, hogy hazánkban
a lakosság 80%-ának
jódellátottsága elégtelen. Mivel országunk
négyötödén az
ivóvizek jódtartalma 50 mikrogramm /liter alatti így a
táplálékláncon át (víz, tej, tojás, hús stb.) kevés jód
jut a szervezetbe.
A jódhiány a szervezet anyagcseréjét károsan
befolyásolja, mivel az anyagcserét irányító két pajzsmirigyhormon
(Tiroxin
és Trijód-tironin) nélkülözhetetlen alkotóeleme, bioszintézisükhöz
és felépítésükhöz elengedhetetlenül szükséges esszenciális
elem.
Hazánkban a lakosság 80%-ának jódellátottsága elégtelen.
A jód, mint esszenciális
nyomelem legfontosabb szerepét a pajzsmirigyben szintetizálódó
két hormon (Tiroxin és Trijód-tironin) építőköveként
tölti be. Normális körülmények között a
gége alatt elhelyezkedő pajzsmirigy csak akkor látható, ha
a jódhiány
következtében a pajzsmirigysejtek száma megnő, mert csak
nagyobb tömegű pajzsmirigy képes több hormont termelni, és
a szervezet
jódhiányát kompenzálni. Ha a pajzsmirigy megnagyobbodik,
láthatóvá válik; ezt az állapotot nevezzük golyvának (strumának).
A jódhiány okozta betegségek köre (Iodine Deficiency Disorders;
IDD) a patológiás állapotok igen széles spektrumát fogja át:
